Magyar szerkezettár
🪄
ó/ez
ó/[Hyph:Slash]ez

ó1 fn
1. az o hosszú párja.
2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>.ó
ó2 óv
ó3 mn
1. irod ódon, ősi.
2. irod elavult.
3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!
[ fgr ]
ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

ez mut névm (ha a hozzá tartozó szó mássalhangzóval keződik:) e
I. (fn-i)
1. az itt mutatott, az itt levő személy dolog. ki ez?; ez (itt) a duna;ez az | <lenézőleg, (jelen v. a közelben levő) személyre utalva:> ő. megint ez beszél?; ezek mindenre képesek!
2. <előzményre való utalásként:> az imént említett dolog, es. személy. ezt ismerem, azt nem. | <az előző m teljes tartalmára utaló szóként.> ezt már hallottuk. | ▸ ez meg ez ez és ez elmondta, hogy ezzel meg ezzel találkozott.
3. (ragozott v. névutós jelzőként) ▸ ez az ennek a fiúnak; e mögött a ház mögött.
4. (ragozott v. névutós jelzőként) az imént említett. kati jól szerepel! − ettől a lánytól még sokat várhatunk. | <rendsz. felkiáltásban:> ilyen nagy. ezt a szerencsét!
5. (msz-szerűen) ▸ ez van
II. (mn-i, ragozatlan jelzőként) vál ez a(z), ezen. e nemzet; ez esetben.
[ fgr ]
____________________
meg1 ksz (egyenlő rangú m-részek és mellékm-ok, ill. mellérendelt m-ok kapcsolására)
1. <felsorolásban:> és. hinta, homokozó meg mászóka van a játszótéren. | <összeadásban.> öt meg öt (az) tíz. | <kapcsolatos m-ok között.> fúj a szél, meg az eső is esik. | <toldásszerűen haszn. m-rész v. m kapcsolására:> továbbá. vett cukrot, sót, no meg csokit a gyereknek.
2. <megismételt szavak között, fokozás kif-ére.> ezer meg ezerújra meg újra
3. <a pontos megnevezést, ill. szó szerinti elmondást helyettesítő kif-ekben.> ekkor meg ekkor.
4. (a m-ban a második helyen) <ellentét kif-ére:> pedig. ez piros, az meg sárga.
5. <érzelmileg színezett m-ban.> hát te meg hogy kerülsz ide?; ez meg mi?
[↔meg2 ]
meg2 ik
1. ritk hátrafelé, vissza. megfordul. | magához, magának. meghív, megtart [valamit magának].
2. <mozzanatos, ill. nem tartós cselekvés, történés kif-ére.> meghúz, megborzong.
3. <a cselekvés, történés elkezdődésének kif-ére.> megindul, megszeret.
4. <a cselekvés, történés befejeződésének kif-ére.> megöregszik. | <a cselekvés, történés részleges befejeződésének kif-ére.> megkopik.
5. <a cselekvés, történés eredményes befejeződésének kif-ére.> megkeres, megmenekül.
6. <egyszeri cselekvés, történés kif-ére.> megjelöl, megkér.
7. ritk <a cselekvés, történés nagy fokának kif-ére.> megnyaggat, megszenved.
8. ritk <annak kif-ére, hogy valaki, valami valamilyen helyzetben, állapotban tud maradni.> megáll [a bicska a fában]; megül [egy helyen].
9. <konkrét jelentésű ige átvitté, elvonttá változtatására.> meghurcol, megvisel.
10. <egyéb jelentésmódosító szerepben.> meglép, megszól.
11. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> meg-megáll.
[↔mögé ]
____________________
és ksz (egyenlő rangú m-részek és mellékm-ok, ill. mellérendelt m-ok kapcsolására)
1. <felsorolásban:> továbbá, azonkívül. apám, anyám és testvérem. | <ellentétes jelentésű szavak kapcsolására, gyak. kif-ekben:> ... is, ... is. ég és föld; élet és halál. | <egyenrangú mellékm-ok között.> eszembe jutott, hogy péter beteg, és hogy pál elment.
2. <megismételt szavak között, fokozás kif-ében:> meg.száz és százújabb és újabb
3. <kif-ekben a pontos megnevezés h.> elmondta, hogy itt és itt járt.
4. <egyidejű v. egymást követő történést kifejező m-ok kapcsolására:> s, az(u)tán. találkoztunk az utcán, és sokáig beszélgettünk.
5. <következményt kifejező m-ok kapcsolására:> (te)hát, ennek következtében. ráijesztettek, és máris fizetett.
6. gyak. irod <ellentétet v. váratlan fordulatot kifejező m-ok kapcsolására:> de. kiabált, és nem hallotta senki.
7. mégpedig. csak várt, és nem hiába várt.
8. <a szót másra terelő új m élén:> hát. és tifelétek mi újság?
9. <msz-szerűen, beszélgetés folytatását sürgető szóként.> és?; no és?
10. biz <msz-szerűen; fölényes válaszban:> nem törődöm vele!és aztán!
[ e ‘ez’+s erősítő szócska]
____________________
ez mut névm (ha a hozzá tartozó szó mássalhangzóval keződik:) e
I. (fn-i)
1. az itt mutatott, az itt levő személy dolog. ki ez?; ez (itt) a duna;ez az | <lenézőleg, (jelen v. a közelben levő) személyre utalva:> ő. megint ez beszél?; ezek mindenre képesek!
2. <előzményre való utalásként:> az imént említett dolog, es. személy. ezt ismerem, azt nem. | <az előző m teljes tartalmára utaló szóként.> ezt már hallottuk. | ▸ ez meg ez ez és ez elmondta, hogy ezzel meg ezzel találkozott.
3. (ragozott v. névutós jelzőként) ▸ ez az ennek a fiúnak; e mögött a ház mögött.
4. (ragozott v. névutós jelzőként) az imént említett. kati jól szerepel! − ettől a lánytól még sokat várhatunk. | <rendsz. felkiáltásban:> ilyen nagy. ezt a szerencsét!
5. (msz-szerűen) ▸ ez van
II. (mn-i, ragozatlan jelzőként) vál ez a(z), ezen. e nemzet; ez esetben.
[ fgr ]
PÉLDÁK #1
  1. asztal (szótár)
  2. asztalos (szótár)
  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
PÉLDÁK #2
  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
  4. (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
PÉLDÁK #3
  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
  1. alapító tagokos gyerek
  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
PÉLDÁK #4
Kapcsolat • szerkezettar@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2024